A személyek megfelelő azonosítása egyre fontosabb szerepet kap az adatvédelemben, ami a magánéletre és a gazdasági életre is egyaránt igaz. Ennek jelenlegi egyik legelterjedtebb módja az ujjlenyomat alapú azonosítás. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogyan működik az ujjlenyomat olvasó. Az alábbi cikkben ezt fejtjük ki bővebben.

Mire jó egy ujjlenyomat olvasó?

Az egyének ujjlenyomatának számítástechnikai feldolgozásához szükséges egy kép készítése az ujj bőrredőiről, amelyhez egy speciális felvevőeszköz szükséges. A felvevő- szenzoroknak nagyon sok típusa ismert ma már. Az optikai ujjlenyomat-olvasók a feldolgozandó képet egy optikai rendszeren keresztül egy képbontó eszköz felületére képezik le, amelynek köszönhetően a kép elektromos jellé alakulhat át.

Ujjlenyomat olvasók fajtái

Az ujjlenyomat olvasóknak 3 fő típusuk van:

• optikai,
• kapacitív
• ultrahangos.

Optikai ujjlenyomat azonosítás

Az optikai módszerrel működő ujjlenyomat olvasás a legelavultabb, egyben a legrégebbi technológia, mely során egyszerűen egy, vagy több kép készül az ujjról, majd olvasás során ezt próbáljuk meg összehasonlítani az eltárolt képekkel.

Kapacitív ujjlenyomat azonosítás

A kapacitív a jelenleg legelterjedtebb módszer, szinte minden mobilban ez található manapság. Ezen módszer során az olvasó alatt rengeteg érzékelő található, melyek a lehető legpontosabban megjegyzi ujjunk domborzatát.

Ultrahangos ujjlenyomat azonosítás

Az ultrahangos technológia a legújabbnak számító technika, ahol már nem kell az ujjal közvetlenül érintkeznie az olvasónak. Beépíthető tulajdonképpen képernyők mögé is, vagy például fa, beton, fém felületek mögé. Működési elve hasonló, mint a kapacitív olvasóé, ugyanis ujjunk felületét szkenneli, viszont itt nem kontakt során, hanem ultrahanghullámok segítségével.

Ujjlenyomat olvasás folyamata

A három különböző módszer mindegyike az ujjlenyomat egyezőségének vizsgálatát szolgálja a bőrön elhelyezkedő minuteia pontok helyzetéről szerzett információkon alapul. A legtöbb készülék 15-20 ilyen pontot vesz csak figyelembe, emiatt a tárolt adatok nem lesznek túl nagyok. Ennek köszönhető többek között, hogy ma már a biometrikus azonosítás telefon is megoldott.

Az ujjlenyomat azonosítása tulajdonképpen úgy valósul meg, hogy a néhány sikeresen beazonosított pont és a hozzájuk rendelt bőrredő futási irányának segítségével kiszámításra kerül az esetleges eltolás és elforgatási szög, amellyel a minta áttranszformálható egy alaphalmazba. Ezek után az egymással átfedésbe eső pontok összepárosíthatók, és az azonosság-vizsgálat elvégezhető.

Az azonosítási eljárást az ujjlenyomat azonosító a következőképpen hajtja végre. Először a kapott mintában beazonosítja azt a referenciapontot, amelyen a redőzet a legnagyobb ívben hajlik. A kép közepét ez a pont fogja adni. Erre a pontra kerül rá egy 80 szektorból álló korong. Az adatok elkészítésére az eszköz az úgynevezett Gábor-szűrőt használja.

Gábor szűrő az ujjlenyomat olvasásban

A Gábor-szűrőt úgy érdemes elképzelni, mint egy sűrűn összekarcolt üveglemez. A Gábor-szűrő lényege, hogy a szűrő vonalaira merőleges vonalak képét elnyomja, az azzal párhuzamosakat pedig kiemeli. A korong minden szektorát nyolc különböző elfordulású Gábor-szűrővel transzformálják, ezáltal kialakul az ujjlenyomat nyolc kódképe.

A kódkép rendkívül kis adatokból tevődik össze: függ a Gábor-szűrő felbontásától, az elfordulás szögétől, továbbá a szektorra bontás sűrűségétől. Ez alapján két ujjlenyomat könnyen összehasonlítható.

Összegezve: Az ujjlenyomat-azonosítás egy rendkívül biztonságos, ma már szinte a legelterjedtebb biometrikus azonosítási módszer. Mivel új technológiáról van szó, jelenleg meglehetősen drága áron lehet hozzájutni a piacon, de a technológia tökéletesedésével és elterjedésével feltételezhetően egyre olcsóbbá és népszerűbbé válik majd.