Az íriszazonosítás és retinaazonosítás jó pár éve még sci-fi filmekbe illő mozzanat volt. Mára azonban a gazdasági- és üzleti szférában egyre többször találkozhatunk az ilyen azonosítási módszereket alkalmazó módszerekkel. Az alábbiakban éppen ezért ezzel a két biometrikus azonosítási módszerrel foglalkozunk részletesebben.
Retinaazonosításról röviden
A retinaazonosítás módszere a szem hátsó falán található vérerek mintázatának azonosításán alapul. A folyamat lényege, hogy alacsony intenzitású infravörös sugarakkal világítják át a leolvasó segítségével a vizsgált alany szemfenekét. A folyamat következtében a retinahártya láthatatlan erezetéről így felvétel készül, amit aztán összevethetnek a tárolt mintákkal a beazonosítás érdekében.
A retina azonosítás esetében roppant nagy előnynek számít, főképp a többi azonosítási módszerhez képest (ujjlenyomat, hang, arc), hogy igen megbízható és pontos azonosítási módnak számít
Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a módszernek hátránya is van, hiszen a retina szkennelése kissé kényelmetlen eljárás, mert a fejet rögzíteni kell ahhoz, hogy a fény a retina hátfalára vetüljön.
Íriszazonosítás röviden
Az írisz a szem szivárványhártyája. A látható sugaras mintázat (a traberkuláris hálózat) az embrionális fejlődés 8. hónapjában alakul ki és többet nem változik az ember élete során.
Az íriszazonosító rendszer leolvasója, pl. egy videó kamera, a szivárványhártya képét a szemet egyedivé tevő összes jellegzetességgel (gödröcskék, körök, árkok, korona, szövetszálak) háromdimenziós kontúr-térképpé alakítja.
Az így szerzett információ digitalizálás után egy (pontosan 2048 számjegyű) kódot alkot. Ezt hasonlítják össze a későbbiekben az adatbázisban tároltakkal. Az írisz térkép alapján mintegy 400 különböző azonosítási jellemző vizsgálatát végzi el a rendszer és ez kb. nyolcszorosa az ujjlenyomat vizsgálatkor használt pontoknak. Az íriszfelvétel során egyéb tulajdonságokat vizsgálnak, például átmérőt, elhelyezkedést vagy a pupilla pulzálását. Így csökkentik pl. a kontaktlencsével való visszaélések valószínűségét. Ezek miatt kifejezetten nagy biztonsággal alkalmazható az íriszazonosítás, bár szürkehályog esetén lehetnek problémák.
Íriszazonosítás módszerei
A felvétel készítése alapján kétféle leolvasást különböztetünk meg: aktívat és passzívat. Az aktív leolvasás a felhasználó aktív közreműködését igényli, mivel a kamerától 15-35 cm távolságra kell tartania a szemét. Ezzel szemben a passzív eljárás a felhasználók szempontjából sokkal kellemesebb, hiszen ez esetben a rendszer először egy nagy látószögű kamera segítségével határozza meg a szemek helyzetét, majd arra fókuszál rá egy másik kamerával, és végzi el a leolvasást akár 30-100 cm távolságból is. Mindkét esetben a leolvasás körülbelül 1-2 másodpercet vesz igénybe, ez megegyezik az ujjlenyomat azonosításhoz szükséges idővel.
Az írisz és retina alapú azonosítás nehézségei
Az írisz és retina azonosításnak számos előnye lehet, de természetesen a hátul ütői is megvannak, ahogy minden egyes biometrikus módszernek. Az alkalmazásukban az alábbi nehézségekkel találkozhatunk:
- a passzív leolvasó berendezések bonyolultak, így drágák
- az aktív leolvasók esetében a szemnek elég közel kell lennie a leolvasóhoz, ez higiéniai problémákat vet fel (fertőzésveszély)
- mozgássérültek számára nehézkes vagy lehetetlen a használata
- használata betanítást igényel, minden felhasználóval meg kell ismertetni a működési technikát
- alacsony az eljárás elfogadottsága
Utóbbi esetében az alacsony elfogadottsághoz, kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy a leolvasás nem károsíthatja a szem épségét. Ez egyszerű elvárásnak tűnik, ám nagyon nehéz bizonyítani, hogy tényleg biztonságos egy berendezés. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy ahány ember, annyi különböző érzékenységű szempár van, és a módszer a legérzékenyebbet sem károsíthatja.
Összegezve
Az írisz és retina alapú azonosítási módszerek az imént felsorolt hátrányaik ellenére nagy jövő előtt állnak, hiszen rendkívül kedvező hibaparaméterekkel rendelkeznek. Ezen felül a szükséges információ jól tömöríthető, így könnyen tárolható, valamint az adatbázisokban való keresés is gyorsan valósítható meg.
